Vagyonközösség megszüntetése


Vagyonközösség megszüntetése

A hatályos jogi szabályozás értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Azaz a házasság megkötésével a vagyonközösség az életközösség kezdő időpontjára visszamenőleg is létrejön.

Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett.

Eltérő megállapodás hiányában a házastárs különvagyonához tartozik a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér.

A vagyonközösség megszüntetését szerződésbe kell foglalni. Amennyiben a házastársak közötti vagyoni viszonyokban a felek nem tudnak megállapodni, úgy a bíróság dönt a kérdésben.

A közös vagyon megosztása

A házassági vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti. Ez azt jelenti, hogy a vagyonközösség megszűnésével rögzül egy állapot (lehet ez házassági közös vagyont megosztó szerződésben rögzített dátum, vagy a bíróság által megállapított nap) és a házastársaknak arra a napra nézve kell elszámolniuk egymással.

Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végre is hajtották, azaz a szóban forgó ingó már annak a birtokában van, akihez annak tulajdonjoga került a megosztás során.

Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.

A közös vagyon megosztása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vagyonmegosztás során készíteni kell egy vagyonmérleget, feltüntetve benne, hogy milyen vagyontárgyak tartoznak a közös vagyonba, vannak-e a közös vagyonnak különvagyonnal érintett részei, mindezeknek mennyi egyenként az értéke, valamint milyen tartozások terhelik a házastársak vagyonát. A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni, ami azt jelenti, hogy a megosztás minden vagyontárgyra – ingóra, ingatlanra – továbbá minden követelésre és tartozásra ki kell, hogy terjedjen, tehát a vagyonmérlegnek teljesnek kell lennie.

Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lesz.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére – ha a Ptk. bizonyos esetekben eltérően nem rendelkezik – a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

A főszabály szerint vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, mely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.

Közös vagyon megosztása összetett és bonyolult folyamat. Ebben az esetkörben mediátorként a mediáció eszközeit bevetve a felek könnyebben, gyorsabban juthatnak egyezségre, majd a felek egyezségét ügyvédként a jogszabály által megkövetelt formába foglalom.